Szekrényessy Kálmán utazásai | 9. rész. Dánia

MTK legendárium | 141. rész.

Koppenhága, 1879.

„A távol fekvő észak egyik ragyogó fővárosa nagy nemzeti ünnepélyt tartott. A dán király távollétében annak fia, a trónörökös fogadta a legszívélyesebb vendégszeretettel a skandináv államok és a német birodalom irodalmi köreinek azon küldötteit, akik a szép Koppenhágába érkeztek, a legkitűnőbb dán színműíró Oehlenschläger Gottlob Ádám születésnapjának századik évfordulóját a koszorús költő honfitársaival egyetemben fényesen megülni.

Dánia, Hamlet és Ofélia hazája, a tőlünk oly messze-messze fekvő kisterületű szigetország, kevéssé ismeretes hazánkfiai előtt. Nálunk az iskolában Dánia ösmertetése igencsak röviden tárgyaltatik. [idézi a tankönyv rövid szövegét, majd így folytatja] Rendesen ennyit hall a kis deák Dániáról. A nyújtott ösmertetés szegényes és részben – ami Koppenhágát illeti – még homályos is, mert úgy tűnteti föl a dán királyi székhelyet, mintha annak csupán egyik része épült volna szigetre, holott a Keleti-tenger e ragyogó szép székvárosának mindhárom része […] szigeten pompázik.

Mi nagymérvben rokonszenvezünk a szabad nemzetekkel, tehát a dánokat különösen kellene szeretnünk és így őket bizonyos előszeretettel fölkeresnünk. Ez azonban ritkán történik, mert magyar látogatók ugyancsak elvétve fordulnak meg a szép dán szigeteken s a híres Thorwaldsen Múzeumot bizony igen kevesen ösmerik megtekintés útján. Pedig a nagy távolság daczára az oda és vissza utazás nem valami sokba kerül, mert a hozzánk meglehetős közel fekvő Boroszlóban oly utijegyeket válthatunk, amelyekkel Drezdán és Berlinen át Stettinbe utazhatunk. Az egész jegy második osztályra váltva körülbelül 48 márkába kerül. Ezzel a jeggyel megtekinthetjük Kleinen főállomáson kiszállván valóban csakis pár garasnyi kiadás árán Wismárt és a reneszánsz ízlésben épült gyönyörű Mecklenburg Schwerini várkastélyt, azután a Hanza Szövetség egykori székhelyét a tiszta Lübecket, onnan pedig kirándulván a Trave torkolatához, a híres tengeri fürdőt Travemündét. Utunkat folytatván, eljutunk az európai szárazföld első kereskedelmi városába Hamburgba. Az egykori négy német köztársaság leghatalmasabbjából Kielbe, a legnagyobb és legerősebb német hadirévbe érkezünk, ott azután tengeri gőzösre szállván egy rövid éj alatt átevezünk a Seeland-szigetén fekvő csinos révvároskába Korzőrbe. Az utunkba ejtett dán város után Röskieldjébe röpít bennünket a gőzmozdony, ahol a dán királyok koporsóit tekintjük meg, délután pedig tovább utazunk Koppenhágába. Ha azután többé-kevésbé már kielégítettük tudvágyunkat a minden tekintetben gazdag dán főváros műkincseinek és gyönyörű környékének megtekintésében, pár forintért áthajózunk a svéd partra, honnan visszatérvén tizenhat talléros jegyünkkel zsebünkben, délután három órakor pompás csavargőzösre szállunk és reggel hétkor, legkésőbben kilenczkor már ismét Stettinben lépünk a szárazföldre.

Tessék csak szép olvasónőinknek a leírt útvonalat kikeresni, azután annak egész hosszán rózsás ujjacskáikat végig futtatni, és látni fogják, mily rendkívül hosszú utat tehetünk meg a legnagyobb kényelemben 32 tallérért. Bizony, bizony fiatalembereinknek nemcsak némelyike borozgatás közben néha többet ad a czigánynak. Ítéljék meg önök szép hölgyeim, melyik összeg van azután czélszerübben kiadva.[…]

Nem lehet czélunk a magyar olvasóközönségnek csak nehány tagját is arra buzdítani, hogy a valóban szép dán költészet kiválóbb termékeinek eredetiben való megérthetése kedvéért dánul tanuljon meg, akik azonban azt teszik, azok semmi esetre sem fogják tanulmányukra fordított idejüket elveszettnek tekinteni… A dán nyelv elsajátítása annak, aki alaposan érti a német nyelvet, rövid idő alatt, és nem is valami nagyobb fáradtság útján okvetlenül sikerülni fog, és ha az illetők eredetiben olvasandják majd Oehlenschläger Ádám remek színdarabjait, reménylem igazat fognak nekem adni, hogy én őt a dán „Szigligeti”-nek nevezem.”

Ezt olvastad már?